Inkubátorok a Vajda Pincében

Inkubátorok

Gyakran feldereng gyerekkori emlékképeim közül a házunk előtti esővizes árokban létező izgalmas mikrokozmosz. Ez volt talán az első, közvetlen tapasztalataim megszerzésének helyszíne, mely a környező élővilág megismerésére irányult. Nyaranta hemzsegtek benne a különböző izgő-mozgó, úszó és mászó lárvák, rovarok, férgek és ki tudja még miféle, látható és szabad szemmel láthatatlan élőlények, melyek lenyűgözően gazdag világa kifogyhatatlan élményt kínált akkoriban számomra. Felnőttként egészen más érzetet kelt az esővizes ciszternában úszkáló szúnyoglárvák felfedezése. Valahogy nem illik a városi környezetbe ez a békés, belső világ.

Az Inkubátorok című installációban tíz hagyományos villanykörtét preparáltam. Először a belső tartalmukat eltüntetve kiiktattam elavulásuk fő indítékát, a gyártásuk megszűnését okozó, fölösleges hőtermelést és veszteséges energiafelhasználást eredményező wolframszálat. Ezt kék fényt kibocsátó LED-ekkel pótolva egy kontraszelektív állapotot idéztem elő az izzólámpagyártás evolúciójában. Az üres búrák eztán egyfajta keltetőkként, rovar-inkubátorokként kapnak szerepet. A bennük felfedezhető élővilág a szúnyogok rövid életciklusának minden fázisát mutatja a lárva növekedésétől a bábállapoton át a kifejlett imágóig. Persze ez az inkubátor egyben a maximális életterét is jelenti a rovaroknak, így – megfelelő táplálék hiányában – elpusztulnak és visszaesnek metamorfózisuk kezdeti közegébe.

Inkubátorok (10 villanykörte, foglalatok, elektromos alkatrészek, pocsolyavíz, szúnyoglárvák)